Séta a kertben

Főbejárat
 
A botanikus kert déli oldalán, a Japánkert mellett kialakított főbejárati részen, közel 50 méteres kapu került felállításra. Ennek egyes elemei korábban a Nyíregyházi Főiskola Sóstói úti bejárataként funkcionáltak. (Ma már Nyíregyházi Egyetem.) A díszes építmény faszerkezete a pergola futónövények bemutatójaként is szolgál. Láthatunk rajta pl. golgotavirágot (Passiflora sp.), lilaakácot (Wisteria sinensis), és hajnalkát (Ipomoea sp.) is virágozni. Belső részébe különböző színű és méretű virágú dália és árnyékliliom gyűjteményt lehet megtekinteni. A kerítésen kívül szemet gyönyörködtető egynyári ágyások találhatóak.
 
 
Japánkert

A Botanikus Kert főbejáratától jobbra, a Látványparkkal szemben és az új üvegház épülete mögött lévő szabad területen került kialakításra a Japánkert. Az évezredes hagyományokkal rendelkező és azokat máig megőrző japán kultúrában nagy szerepet játszik a természet és annak kapcsolata az emberrel. A Japánkert közepén kialakított tóban sokszínű tündérrózsák és lótuszok kaptak helyet. Eredeti ázsiai növényeket ajándékozott a Vácrátóti ŐBKI Botanikus Kert erre a területre. Több egyede látható a liliomfának (Magnolia x soulengeana). Virágai rózsaszínűek, húsos szirmúak, tulipánszerűek, ezért – tévesen - tulipánfa néven is emlegeti a nagyközönség. Április végén - május elején virágzik. A madárbirs (Cotoneaster horizontalis) ősszel élénkpiros terméseivel díszít. A Japánkertet bambusz (Phyllostachys sp.) veszi körbe, amely jól kiemeli a pagoda és a híd pirosas színét.


A Látványpark
 
2005 nyarán készült el a kb. 600 négyzetméteres Látványpark. Ennek az „Élet fája”-nak nevezett területnek az a különlegessége, hogy lombkoronáját mindig változatos virágok adják. Évente többször is megújul a Látványpark. A szimbolikus fa fölött egy híd húzódott végig, hogy a látogatók ne csak egyesével, hanem összhatásukban is megtekinthessék a dísznövények színkavalkádját. Tavasszal íriszek virágoznak.A magyarul szakállas nősziromnak (Iris barbata) nevezett amerikai faj 170 nemesített változata tekinthető meg az ágyásokban. Ennek a különösen nagyvirágú fajtának színösszetétele a fehértől a sötétliláig terjedhet és lehetnek egyszínű és tarka változatai is. Mellettük a sásliliom (Hemerocallis sp.) 50 fajtája várja a látogatókat. Tőkocsányon megjelenő, csillag alakú, liliomszerű virágai többnyire június-augusztusban nyílnak; mindegyik virág csak egy napig. Állandóan új bimbókat hoz, így a virágzás hetekig tart.
 
 
Kövirózsa gyűjtemény
 
A Látványparkkal szemben a szabadföldi területen, a Kaktuszház oldalában látható Magyarország legnagyobb (min. 300 faj és fajta) és legszebb Kövirózsa- (Sempervivum spp. és Jovibarba spp.) gyűjteménye, melyet Dr. Pásztor Lajos adományozott a kertnek. Nincs olyan más növénynemzetség, amelynek tagjaiból egy egészen kis területen ekkora változatosságú növénygyűjtemény állítható össze, mint a kövirózsákból. Hazánkban 4 fajuk él vadon. A többi 60-70 kövirózsafaj és számtalan szép fajtái Afrikától Európán át Törökországig, Iránig akár a 3000 méteres magasságok között egyaránt megtalálhatók mészkövön és őskőzeten.
 
 
Óriások ligete
 
Az épületek és egy nyírfaerdő között egyenesen továbbsétálva, egy kis tisztáshoz érkezünk. Közben az út baloldalán egy égeres- nyíres vegetációt láthatunk. Tavasszal a patakparton egy szinte összefüggő fehér virágszőnyeget figyelhetünk meg, amelyet a tőzike (Leucojum vernum) több ezer példánya alkot. A nyírfák alatt a szintén védett hóvirágok (Galanthus nivalis) és kárpáti sáfrányok (Crocus heuffelianus) bújnak ki egyesével, amint olvadni kezd a hó. Egyenesen haladva közvetlenül előttünk teljes pompájában az óriás hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) magasodik. Ez a növény a világ egyik legmagasabb és egyben legnagyobb tömegű növénye is. A világon a legmagasabb példány belőle 83 méter, a legidősebb példány pedig 3500 éves. Nálunk, most már két, 12 méternél is magasabb példánya tekinthető meg. A zöld óriástól néhány méterre látható testvére a vörös kérgéről könnyen megismerhető, parti, örökzöld vagy vöröstörzsű mamutfenyő (Sequoia sempervirens). Hazájában az Egyesült Államokban a legmagasabb példánya 112 méter magas és vannak 2000 évnél idősebb példányok is. A mamutfenyők mögött, a tó partján tornyosulnak a mocsárciprusok (Taxodium distichum) a talajfelszín fölé törő légzőgyökereikkel, valamint a környéken található még a páfrányfenyő (Ginko biloba) egy szép példánya is.
 
A tó és élővilága
 
A mocsárciprusok mellet elhaladva szemügyre vehetjük a tavat. A tó felszínét nyáron szinte beborítják a vízi növények. A tóhoz érve nyár elején a tündérrózsák (Nymphaea spp.) színpompájában lehet gyönyörködni. Felszínén a sulyom (Trapa natans) rombusz alakú levéllemezei és felfújt levélnyelei ringatóznak. Nyárra szinte az egész vízfelületet beborítják a tavirózsa vagy vízitök (Nuphar luteum) méregzöld levelei és sárga virágai. A part széli vízben található fehér virágaival a vidrafű(Menyanthes trifoliata), hazánk kiveszőben lévő növényritkasága. A tó partján csodálkozásra késztet minket a szibériai nőszirom (Iris sibirica) mélykék virágszíne. Tavasszal mocsárrétek, és láprétek hangulatát idézi sárga virágaival a mocsári gólyahír (Caltha palustris), majd nyáron rózsaszínűre vált a part és beborítják a réti füzény (Lythrum salicaria) kis bokrai. A mesterséges tó partvonalának védett részén látható a citromsárga, gömbölyded virágú zergeboglár (Trollius europaeus). Nem messze tőlük egy árnyákosabb részen tavasszal medvehagymát (Allium ursinum ), nyáron fehér zászpát (Veratrum album) talál az érdeklődő.
 
Fűszernövénykert
 
A kert északi részén került kialakításra egy 120 négyzetméteres Gyógy- és Fűszernövény-bemutató felület, amely parcellás elrendezésben lett kialakítva. Ezen fajok többsége saját nevelésű, de vannak a Szegedi Botanikus Kertből és a budakalászi Gyógynövénykutató Központból származó fajok is. A közel 80 gyógy- és fűszernövény faj közül csak néhányat említve: apróbojtorján (Agrimonia eupatoria), kövirózsa (Sempervivum tectorum), kerti ruta (Ruta graveolens), cserszömörce (Cotinus coggygria), orvosi zsálya (Salvia officinalis), fekete bodza (Sambucus nigra). A parcellák között sétálva már érezhetjük a magas illóolaj tartalmú növények bódító illatát, a finom zöld mentáét, kakukkfűét, levenduláét.
 
Labirintus
 
Kiérve a Gyógynövénykertből észak fele indulunk tovább. A telepített tölgyerdő szomszédságában a került kialakításra a sövény labirintus 2009-ben. Krajnyák Nóra tervei alapján ezen a 25mx20m-es területen több mint 550 db óriás tuja (Thuja plicata) lett beültetve. A labirintus közepén egy kilátóra felmászva nézheted meg az eddig megtett utat, majd tovább haladva az útvesztőben megtalálhatod a kiutat.

 
 
Huszár-játszókert***
 
A Labirintus felől indulva az árnyékot adó tölgyfák alatt haladva már látható a Huszár–játszókert. A kert hátsó, északi-keleti szegletében felépített tornyos-bástyás favárakban és földvárban a gyerekek kipróbálhatják ügyességüket, merészségüket. A kalandok mellett szórakoztató és oktató játékok várják a gyerekeket.

***Információ: Jelenleg a játszótér felújítás alatt van, ezért zárva tart. A munkálatok elkészültéig szives türelmüket és megértésüket kérjük.

 
 
 
 
 
Fenyves-rododendronos
 
Visszaindulva az üvegházak felé az út baloldalán egy szoborkompozíciót pillantunk meg. Szathmáry Gyöngyi alkotása két kislányt ábrázol, mely ivókútként szolgál az erre sétáló látogatónak. Majd ha a fejünk felett a fák ágai összehajlanak, a bal oldalunkon egy bükkös-elegyes erdőtársítást figyelhetünk meg. Jobbra kisúton befele sok-sok fenyő és érdekes cserje található. Itt kaptak helyet a leggyakoribb, legismertebb tűlevelűek a lucfenyő (Picea sp.), a jegenyefenyő (Abies sp.) egy-egy képviselője. Mellettük magasodnak ki a vörösfenyő (Larix decidua) lombhullató tűlevelű fái és a simafenyők (Pinus strobus) képviselői. Közéjük kerültek beültetésre 2009-ben a rododendron cserjék. A magyarul havasszépének is nevezett cserjékből 50 fajtának 140 egyede látható ezen a területen, amelyek változatos nagyságúak és színűek lehetnek. Májusban, mint lila, rózsaszín, sárga, vagy fehér gombócok sorakoznak az örökzöldek lábainál.
 
 
 
Fehér épület 

A fehér főépülettel szemben, a kert régi főbejárata, egy székely kapu látható. A gyönyörű faragott építmény 2002-ben készült el Dr. Gyovai Ernő főiskolai tanár és a fafaragó szakkör segítségével. A kapu bal oldalán található a kert helyi védettségét jelző tábla. Az út egy cserjesor előtt halad el, a cserjék között megtekinthetjük a tűztövisek (Pyracantha spp.), illatos orgonák (Syringa sp.), boglárcserjék (Kerria sp.), a gyöngyvirágcserjék (Deutzia sp.) különböző változatait is.  A cserjék előtt az évelőágy sásliliommal (Hemerocallis sp.) és árnyékliliommal (Hosta sp.) van beültetve, őket egészítik ki időszakosan az árvácskák, a hagymás dísznövények, illetve az egynyári virágok. Fontos, hogy az ideérkező látogatók a fehér épület oldalában, egy fa ajtó mögött találják az illemhelyeket, (mozgássérült is) WC-ket.

 
Utazás a trópusokra és más egzotikus tájakra
 

Trópusi vízi- és haszonnövények háza
 
Az üvegház legfiatalabb szárnyát 2005-ben adták át. Ebbe az épületbe, a Porta után egyenesen haladva, majd jobbra kanyarodva lehet bejutni. A bejárata nyáron zöld rácsos ajtó, télen üvegajtó (is). A trópusi haszonnövények háza nem csak a nevében jelzett növényeket foglalja magában, itt található talán a kert legértékesebb virágzó csodája a trópusi tündérrózsa, a Victoria amazonica, Victoria cruziana. Virágzása csodálatos látványt nyújt. Ananászillat tölti meg az üvegházat, amikor bimbójából a virág kibontakozik. A csoda virágonként csak két napig tart. Első éjszaka, amikor kinyitja a virág hófehér szirmait az őt megporzó rovarok belerepülnek, másnap hajnalban szirmait bezárja a rovarokkal együtt. Második éjszaka már mélyrózsaszínre színeződnek szirmai – a megporzás következtében – és  kinyílásakor a rovarok elrepülhetnek. E csodálatos második éjszaka után a megtermékenyült virág lehúzódik a víz aljára és ott a mélyben érleli és hozza termését. Magját hazájában őrölve lisztként hasznosítják. Egy növény akár 20-25 bimbót is képes fejleszteni, így a csoda akár többször is megtekinthető. De nem csak a virágzása, hanem a levele is szenzáció ennek a növénynek. 2-3 méteres levélátmérője úgy úszik a vízen, mint egy gumimatrac, könnyedén elbírva egy kisebb gyermeket.
 
A trópusi vízi medencében még megtalálható a tüskés tündérrózsa (Euryale ferox), a  trópusi tündérrózsák közül a Nymphaea caerulae. Mellettük a lótuszok is bontják gyönyörű rózsaszínű (Nelumbo nucifera) virágaikat. Található még a medencében papiruszsás (Cyperus papyrus), vízijácint (Eichhornia crassipes), kagylótutaj (Pistia stratiotes) és pandanusz (Pandanus odoratissimus).
 
Ha a vízi növényeket megcsodálták, körbesétálhatnak a medence körül és megtekinthetik a legnevezetesebb trópusi gyümölcstermő és haszonnövényeket. Ebben a házban látható az avokádó (Persea americana) növénye, valamint több eukaliptusz (Eucalyptus sp.) faj is. Látható többek között a bors (Piper nigrum), a banán (Musa x paradiciasa) vagy a cukornád (Saccharum officinarum) növénye. Az érdekes termésű gyapot (Gossypium herbaceum) a világ legfontosabb textilnövénye. Peruban már 10 000 évvel ezelőtt felhasználták. Nem hiányozhat a házból a csokoládé növénye: a kakaó (Theobroma cacao). Őshazája az Amazonas térsége, ahol ültetvényeken gyakran termesztik. Az aztékok számára fizetőeszköz és harcra izgatószer volt. A hódítók az „istenek italának” nevezték el. Casanova szerelmi italnak tartotta. Jellegzetessége: virágai a törzsön és a vastagabb ágakon fejlődnek, amely a nyíregyházi kertben is 2005 óta minden évben megcsodálható. A vanília (Vanilla planifolia) is remekül érzi magát ebben a házban. A vanília a sáfrány után a második legdrágább fűszer a világon. Az új üvegház oldalsó üvegeit a kúszó golgotavirág (Passiflora spp.) gyűjtemény növényei árnyékolják a nyári forróságtól. A gyűjtemény több mint tíz fajta különböző színű, virágú és levelű növényből áll. Ez a növénycsoport Dél-Amerika trópusi esőerdeiben honos. A 430 golgotavirág fajból többnek is ehető a termése, passiógyümölcsnek nevezik, de szobanövénynek is kedvelt. 
 
 
Itt látható, Délkelet-Ázsia trópusainak fákon élő növénye – a leveleinek különleges alakjáról nevezetes – kancsóka (Nepenthes sp.). De itt láthatjuk a közel három méter magasra növő papiruszsást (Cyperus papyrus). Több mint 2000 évvel ezelőtt a növény szárának belső részéből készült az első papirusztekercs. Mellettünk szintén magasba nyúlnak a cukornád (Saccharum officinarum) karcsú szárai is. A látogatók a legtöbb időt itt, a mimóza (Mimosa pudica) növénye mellett töltik el. Simogatják, levélkéi minden érintésre összezáródnak.
 
 
Kaktuszház
 
Más néven a pozsgások házában közel 2500 növényegyed fogadja a látogatót. A szép gyűjtemény főleg májusban, virágzáskor jelent különleges élményt. Olyan látványt nyújt, mintha Arizonában vagy Mexikóban járna az érdeklődő.
 
Belépve a növényházba, először a magas termetű medvetalp-kaktuszok (Opuntia sp.) és az oszlop alakú Cereus fajok tűnnek fel, köztük az amerikai kontinensről származó Agave fajok pompáznak nagyméretű gömbkaktuszok (Echinocactus sp.) társaságában. Az agávét mindenütt a kaktuszok között tartják számon, bár nem kaktusz csupán szukkulens. Hazájában 5-10 éves korában, nálunk 40-50 évesen virágzik. A nyíregyházi kertben már szemtanúi lehettünk egy agávévirágzásnak. Az agavét sokan összekeverik az aloé (Aloe vera) növényével, amely Dél-Afrikában honos. Az egyiptomi festett vázákon is látható, a fáraók birodalmában az örök élet szimbólumaként tisztelték. Levelét régóta sebek gyógyítására és napégés ellen alkalmazzák, napjainkban számos kozmetikai cikknek is egyik alkotórésze. 
 
Körben – növényasztalra kiültetve – a kistermetű gömbkaktuszok gazdag gyűjteményét csodálhatjuk meg. Így a Dél-Amerikából származó Lobívia, Gymnocalycium és Parodia nemzetség, valamint a Közép- és Észak- Amerika hegyeiből származó Mammillaria, Coryphantha, Echinocereus és Echinocactus fajokat. Ugyanezen az asztalon láthatjuk Dél-Afrika pozsgásokban gazdag Crassula és Mesembryantheum fajait. Köztük feltűnő a kavicsutánzó Lithops nemzetség, amely Afrika déli-délnyugati sivatagos területein, Namíbiában és a Dél-Afrikai Köztársaság területén élnek.
 
Rovarfogó növények
 
A Kaktuszházon áthaladva, egy kis medencében különböző színű tündérrózsák (Nymphaea sp.) nyílnak, a medence szélén a rovarfogó illetve rovaremésztő növények nyújtják az egyik legnagyobb élményt. A harmatfű (Drosera rotundifolia) hazánkban is honos, eldugott lápok növénye. Szétterülő tőlevélrózsát alkotó levelei kerek tűpárnákra emlékeztetnek, mert a levéllemez olyan mintha gombostűkkel lenne teleszurkálva. Ezek tulajdonképpen nyélen ülő mirigyek, más szóval tentákulumok, amelyek nedvet választanak ki. A kis cseppek hívogatólag hatnak a szomjas rovarokra, azonban az arra tévedő rovar pórul jár, mert a folyadék ragadós, nincs menekvés.  A kürtvirág (Sarracenia sp.) Észak-Amerika tőzeglápjainak rovarfogó növénye. Az átalakult levéllemez tölcsérszerű, a nyílás felett egy kis fedél látható, mely védelmet nyújt az eső ellen, különben a tölcsér alján lévő emésztőnedv felhígulna.  
 
Talán a gyerekek által egyik legkedveltebb növény a vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). Gyors mozgású leveleivel – melyek szétnyitott kagylókhoz hasonlítanak – specializálódott a rovarfogásra. A levéllemezek szélén szőrszerű szempillára emlékeztető nyúlványok vannak. A nyitott levél lemezén 3-3 érzékeny serteszőr található, amit ha megérintenek, a levél összecsukódik. Ha a rovar a levélre téved, a levél rázáródik, a pillák összecsukódnak, és a növény elkezdi az emésztőnedvek kiválasztását.
 
 
Pálmaház
 
Az üvegház ezen részében a 12 méter magas kupolás házban azok a növények láthatók, melyek az egyenlítőhöz közeli, állandó csapadékos, párás, forró éghajlatú területekről származnak.mA botanikus kert legidősebb és legértékesebb növénye, a szágópálma (Cycas circinalis). A trópusi Ázsiából származik. El nem ágazó törzsű, 3 m-nél ritkán magasabb kétlaki fa. A magvakat és a fiatal leveleket megfőzik, a törzs beléből pedig gyöngyszágót nyernek. A hímivarú egyedeken tömör, akár egy méteres nagyságú, narancs színű toboz ül a levélüstök közepén. A nőivarú szaporítószervek a levekhez hasonlóak, világosbarnák, magkezdemények a szélükön, a törzs csúcsán fejlődnek. A Tuzson János Botanikus Kertben található hímivarú példány közel száz éves, a Kassai Botanikus Kert ajándéka.
 
Nagyon szép példányai találhatók itt a csavarpálmáknak (Pandanus spp.), a lombos fák közül a Ficus fajok uralják a magasságot. Szinte eltűnnek alattuk a dinnyefák (Carica papaya). Az üvegfal előtti hálón a brazíliai pipavirág(Aristolochia brasiliensis) fut. Örökzöld kúszónövény, szív vagy vese alakú levelekkel. Nagyon hasonlít a nálunk is közismert rokonára, a farkasalmára. A virágszárról lecsüngő óriási virág egy pipát formáz, mely egy kiszélesedő bíborszínű világosan erezett tányérban végződik, innen az elnevezése.
A kávé (Coffea arabica) Etiópia hegyvidékeiről származik A kertben található kávécserje rendszeresen hozza illatos, fehér virágait, és cseresznyepiros magköpenyű csonthéjas terméseit. De megtalálható itt a bors (Piper nigrum) is, mely magasba kúszik a többi liánnövényekkel (Monstera sp., Philondendron sp.) együtt. Mint a trópusi erdőkben itt is nagy számmal láthatók – a rózsaszínű buroklevele miatt kedvelt – flamingóvirágok (Anthurium sp.), mellettük más tarka levelű fajok késztetnek csodálatra. A „paradicsomi” növény óriási levelei alatt sok kisgyermek elfér. Ez a növény a banán (Musa x paradisiaca). Másfél évente megajándékozza termésével a látogatókat. Ez a világ legmagasabb egyszikű lágy szárú növénye. A terméséréshez hazájában 3 hónap kell, sajnos a botanikus kertben akár háromnegyed év is eltelik, mire beérik. Íze azonban kárpótol, egy-egy gyümölcs az idelátogató gyerekcsoportok között kerül kóstolásra.
 
 
Szubtrópusi növények, Dísznövények
 
Az üvegházi sétánk végéhez közeledve, az Ó- és Újvilág trópusain nagy számmal élő Geszneria-félék közül az afrikai ibolya (Saintpaulina ionantha), és a gloxínia (Sinningia speciosa) a legismertebb. De itt virágzik a Délkelet-Ázsiában használt gyömbér-féle (Zingiber officinalis) és dísz rokona az Alpinia speciosa. Láthatunk itt még nyalóka virágot (Pachystachys lutea) és selyemmályvát (Abutilon x hybridum) is. A körben elhelyezett asztalokon a kisebb termetű növények, Peperomiák, Begoniák, Sanseveriák és más levél-dísznövények változatos, gazdag gyűjteménye gyönyörködteti a látogatókat.
 
 
Fán lakó növények
 
Az üvegház utolsó részében pedig a broméliák, az orchideák és a páfrányok százait csodálhatjuk meg. Fakérgen, kosárban, talajon szinte gyökér nélkül élnek. A Bromélia-félék családjának tagjai életükben egyszer virágzanak. Tölcsérükben mindig kell, hogy álljon víz. Az ananász (Ananas communis) gyümölcséről ismert. Kivételesen egy talajon élő broméliafajta. Az Aechmea, Guzmania, Vriesea, Bilbergia, Cryptanthus nemzetség számos faja és különböző hibridjeik pompás, tarka leveleikkel hívják fel magukra a figyelmet. Sok közülük igen kedvelt szobai dísznövény. A Tillandsia nemzetség egy különleges faja, a szakállbromélia (Tillandsia usneoides), igazi csoda. Ezüstös, fonálszerű hajtásai a trópusi tájakon a fákon telepszenek meg, és minden táplálékukat a párás levegőből fedezik. Ebben a részben található még a jázmin (Jasminum polianthum) és a színeikben és alakjaikban rendkívül változatos orchideák, melyek csaknem az egész Földön elterjedtek. Túlnyomó részük azonban a trópusok lakói.  Különösen ősztől tavaszig gyönyörködhetünk a lepkeorchideák (Phalaenopsis sp.) virágában. Kis körültekintéssel ablakpárkányon is nevelhetők, virágoztathatók. A vénuszpapucs-orchidea (Phaphiopedilum spp.) virágának jellegzetes mézajakjáról kapta nevét. Szobanövényként csaknem ugyanolyan népszerű, mint a pillangóorchidea. A trópusi páfrányok közül a szarvasagancspáfrány (Platicerium alcicorne) tűnik ki elsőként érdekes alakjával. Lemezszerű leveleivel tapad a fák törzséhez, a szarvas agancsára emlékeztető, asszimiláló levelek végén, a fonákán képződnek spóratartói. Látogatóinknak ismerősnek tűnhetnek a virágcsokrok levéldíszeként használt Nephrolepsis (szobapáfrány) fajok is.
 
 
 

 

 

shadow