A Botanikus kertben zajló kutatások
A kert nagy szerepet vállal a tudományos kutatás területén is. A fajtagyűjtemény nemcsak az oktatást, hanem a génmegőrzést is szolgálja. Az Index Seminum egy olyan óriási hálózat, mely a különböző fekvésű, növényállományú kertek közti magcserét teszi lehetővé. Így tehet szert a kert távoli vidékek gyönyörű és ritka növényeire. A toboz-, illóolaj- és fűszergyűjtemény egy része kertek ajándéka, másik része szakboltokból, távoli utazásokból kerültek ide. A gyűjtemény egyik legkülönlegesebb darabja a Pinus coulteri észak-amerikai fenyőfaj toboza, mely akár 4 kg-ra is megnőhet. 
Nem kisebb feladat a veszélyeztetett növények megmentése és a védett növények botanikus kertben történő szaporítása. A kert területén több ilyen védett növény (Trollius europaeus, Iris sibirica, Veratrum album, Crocus heuffelianus) kap helyet. E növények a bátorligeti láp őshonos növényei, nevelésük-védelmük által a botanikus kert a láp megőrzését is céljául tűzi ki. 2002-ben ünnepség és konferencia keretén belül vette fel a kert Tuzson János nevét. Tuzson János (1870-1943) akadémikus, egyetemi rendes tanár nemzetközi hírű tudós volt.
A Budapesti Tudományegyetem intézetigazgató professzora a botanika tudományterületén maradandót alkotott. Elsősorban alföldi- és nyírségi kutatási eredményei fontosak, a bátorligeti ősláp reliktum jellegét ő ismerte fel először. A kertben található Tuzson János: A Magyar Alföld Növényeinek Gyűjteménye herbárium sorozat, Fóriss Ferenc 400 darabból álló zuzmógyűjteménye és Boross Ádám 500 darabból álló mohagyűjteménye. Ezek a gyűjtemények segítik a hallgatók felkészülését, tudományos-és szakdolgozatok készítését. De segítséget nyújtanak az általános- és középiskolai tanulók szaktárgyi versenyeken való eredményes felkészüléséhez is.